Címlap Programok
Programok
Öngyilkosság Megelőzési Világnap PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

Magyarországon az utóbbi években, bár csökken az öngyilkosságok száma, mégis európai viszonylatban a második, világszinten az első öt legrosszabb mutatóval rendelkező ország közé tartozunk. A lelki elsősegély telefonszolgálatok több mint 40 éve állnak az öngyilkosság megelőzés szolgálatában. A Világnap alkalmából - a 116-123-as számon megvalósuló „élet és lélekmentő” feladatellátás mellett – szakmai programokkal hívjuk fel a figyelmet közös felelősségünkre e sajátos életvédelemben.

Az Öngyilkosság Megelőzési Világnapot minden évben szeptember 10-én tartják az International Association for Suicide Prevention (IASP) és a WHO kezdeményezésére.

Az idei év nemzetközi jelmondata: „Kapcsolat. Jelenlét. Figyelem.”

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja alkalmából szervezett programjaink célja, hogy felhívjuk a figyelmet a család és a segítők összefogásának szerepére az öngyilkosság megelőzésében. A legfontosabb, hogy ápoljuk emberi kapcsolatainkat, tudjunk valóban „jelen lenni” egymás életében, és kellő „figyelmet” tanúsítsunk embertársaink felé. Minderről szó esik a napokban Salgótarjánban, ahol a világnap alkalmából az önkéntes telefonos segítők továbbképzésére is sor kerül.

Továbbra is várjuk csapatunkba a segítő szakma iránt elhivatottságot érző embereket, akik a kiválasztást majd egy speciális képzést követően ülhetnek a segélytelefon vonalak mellé, és vehetnek részt ebben a nemes életmentő munkában.

Jelentkezés honlapunkon: www.sos116-123.hu

 
29. Országos Találkozó PDF Nyomtatás E-mail

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) XXIX. Országos Találkozója Szegeden 2016. augusztus 26-28. között zajlott

Játszmák

címmel

A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) felkérésére idén a 35 éves szegedi S.O.S. Telefonos Lelkisegély Szolgálat rendezte meg a szolgálatok országos találkozóját. A XXIX. találkozót 2016. augusztus 26 és 28. között tartották Szegeden. A rendezvény 8 ország több mint 200 hazai és külföldi ügyelője részvételével zajlott.
A találkozó lehetővé tette, hogy a speciálisan képzett önkéntes ügyelők szakmai és személyes kompetenciái tovább növekedjenek, és a tagok között hatékonyabb együttműködés alakuljon ki, mely hozzájárul a tevékenységünk folyamatosan magas színvonalon tartásához. Ezt a szakmaiságot és színvonalat jól funkcionáló és működő elvek, szabályok biztosítják hazai (LESZ) és nemzetközi szervezeti (IFOTES) szinten egyaránt.
A találkozó zártkörű szakmai rendezvény volt.

A találkozó létrejöttét támogatta:

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Carstyling
Fagyöngy Gyógyszertár Sándorfalva
KRKAt
Naturland
Ópuszteri Nemzeti Történeti Emlékpark
Pfizer
Richter
Sandoz
Sanofi
Sándorfalva Seprű Üzem

 
2./4 Árulkodó jelek PDF Nyomtatás E-mail

2./ A stressz kezelés néhány elméleti és gyakorlati kérdése

2./4 Árulkodó jelek

A látható és láthatatlan jelzések felismerése

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk, a sorozat tízedik cikke.

 

A lelki betegségek nem új keletű dolgok. A depressziót például már Hippokratesz is ismerte. Elmélete szerint a lelki betegségek kiváltó oka, a fekete epe felgyülemlése a szervezetben. Innen ered a ’melankólia’ szavunk, ’melanie chloé’ vagyis fekete epe. A betegség megnevezésére egészen a XX. századig ezt a kifejezést használták, majd később terjedt el a latin’ deprimo’ (lenyomni) szóból eredeztethető depresszió.

Lelki betegség alatt én azokat az embereket értem, akik valamilyen érzelmi okból kifolyólag nem képesek úgy élni az életüket, ahogy szeretnék, vagyis az általános hangulati állapotuk, negatívan befolyásolja tetteiket, gondolataikat. Persze a köznyelv a lelki betegség szót, olyan emberekre is alkalmazhatja, akiknek valamilyen szinten a normálistól eltérő viselkedésük, torz gondolkodásuk lelki világuk van.

 

A legtöbb lelki betegség gyermekkorban kezdődik. Felismerésüket nehezíti, hogy a kicsik nem tudják úgy kifejezni, mit éreznek, jelzéseik könnyen félreérthetőek. Régen úgy gondolták, hogy a gyermeki lélek nem elég fejlett ahhoz, hogy bármilyen zavar felléphessen benne. Ezért a kezelésük sokszor a verés és büntetés volt.

Csoda, hogy ennyi a lelkileg sérült felnőtt?

 

Természetes dolog, hogy nem könnyű mindig minden helyzetben megőriznünk kiegyensúlyozottságunkat, de van néhány olyan tünet, amire érdemes odafigyelnünk, mert lelki egyensúlyunk megrendülését jelezheti.

egyes helyzetek aránytalanul nagy, fékezhetetlen reakciókat vagy éppen túlzottan elfojtott érzelmeket váltanak ki.

úgy érezzük, hogy az egész világ ellenünk van és senkiben nem lehet megbízni, a magunkra maradtunk érzés uralkodik el rajtunk.

nehezünkre esik gondoskodni másokról, vagy akár magunkról is.

elhanyagoljuk, az addig fontos dolgainkat, reggelente nem akarunk felkelni, fásultság és közöny uralkodik le rajtunk.

egyre nehezebb kapcsolatot teremteni másokkal, ami korábban ment, az most gondot okoz.

váratlanul másokra és magunkra is veszélyes magatartást tanúsítunk.

 

Ha ilyen dolgokat észlelünk, akkor mindenképpen forduljunk szakemberhez! Ne álltassuk magunkat, hogy a dolgok majd jobbra fordulnak, vagy megoldódnak maguktól!

 

Nyilván mindegyik betegségnek megvan a maga tünetcsoportja, és minden betegség, mint pl. a depresszió is felosztható különböző típusokra. Az egyik ilyen, elég sok embert érintő típus a:

 

Pánikbetegség

A pánikroham tulajdonképpen egy stressz reakció, testi, érzelmi, gondolati viselkedési stressz válasz. Egyre többen szenvednek tőle, legfőbb ismertető jele, hogy hirtelen alakul ki, teljesen hétköznapi szituáció is kiválthatja, ami csak a beteg számára jelent komoly félelmet. Rendszerint nagyon intenzív és gyors lefolyású, amilyen hamar kialakul olyan hamar el is múlik.

Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Tünetei sok más betegséghez hasonlóak, ezért marad rejtve sokszor a tény, ha valakinek pánikrohama volt.

Tünetei: - heves szívdobogás szapora légzés, verejtékezés, hányinger, hidegrázás, szorító érzés a torokban, gyomorban, vagy szív tájékon. Hasi fájdalom, esetleg hasgörcs. Zsibbadás, székelési, vagy vizelési inger.

Lehet, hogy ezek közül a tünetek közül egyik másikkal már mindenki találkozott, valamilyen kisebb vagy nagyobb stresszhelyzetben, de ne ijedjen meg senki egy bizonyos határig ezek természetes reakciók. Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a fent említett tünetek közül legalább 4 egyszerre jelentkezik és 4 hét alatt legalább 4 esetben. Akkor viszont érdemes szakemberhez fordulni, mert különféle terápiás módszerekkel igen jó eséllyel gyógyítható a betegség. Ennek a lelki traumának nem a gyógyítás a legnehezebb része, hanem a felismerés, az elismerés, hogy ebben szenved valaki és a segítségkérés. Ha ez a három sikerül, az már fél gyógyulást jelent.

 

Fóbia – a gyógyítható félelem

Mint ahogyan azt már az előző cikkben is elemeztük, a fóbia irracionális, eltúlzott félelem és szorongás különféle helyzetekkel, tárgyakkal, személyekkel, vagy más élőlényekkel kapcsolatos. A fontos különbség, hogy a fóbiás beteg tisztában van félelmével és annak nem reális jellegével, ezért igyekszik elkerülni az általa veszélyesnek vélt dolgokat. A fóbiáknak általában nem sok közük van az igazi veszélyhez, hiszen a félelem tárgya sokszor teljesen hétköznapi dolog, pl. egy kilincs, vagy egy bevásárlóközpont, vagy egy lift stb. Ezt legtöbbször maga a beteg is tudja, de tehetetlen vele szemben. Felfokozott életritmusunk, az állandó versenyhelyzetbe kényszerítésünk, ami már gyermekkorban elkezdődik, a mérhetetlen információ áradat, ami ránk zúdul, nem kíméli szervezetünket.

Egyre több közöttünk a szorongásban élő így a fóbia is a népbetegségek közé sorolható.

Nem mindig egyértelmű, hogy mi a különbség az’ egyszerű’ szorongás vagy a szorongásos zavar, a fóbia között. Aki az alábbi tüneteket rendszeresen tapasztalja, magán vagy másokon, jobb, ha mielőbb segítséget kér szakembertől.

 

túlzott aggodalom

irracionális félelmek

izomfeszültség

krónikus gyomorpanaszok

félénkség

felvillanó emlékképek

tökéletességre való törekvés

kényszeres viselkedésformák

 

A mentális betegségek sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Minden évben az átlagnépességnek több mint 28 százaléka lesz valamelyik betegségben érintett, Legtöbb embernél először, az ifjú felnőtt korban jelentkezik, és a legtermékenyebb éveinket érinti

Ha sem az egyén, sem környezete nem ismeri fel a bajt, ha a beteg nem jut el szakemberhez, ha nincs diagnózis és kezelés, a mentális bajok károsítják az egyén fizikai egészségét, komoly terhet rónak rá és a biztosítókra. A család, a társadalom nagy árat fizet – gondoljunk a családon belüli, az iskolai erőszakra, a társadalmon kívülre hulló fiatalokra, az állás- és otthontalanokra. A büntetés-végrehajtási intézetek lakóinak több mint 7%-a mentálisan súlyos beteg.

Évente 1 millió ember hal meg öngyilkosság következtében, ami azt jelenti, hogy 2 percenként lesz öngyilkos valaki.

 

A WHO és a Világbank előrejelzése szerint 2020-ra a lelki betegségekből fakadó egészségproblémák, illetve a depresszió miatti öngyilkosság, a legtöbb embert elpusztító betegségek rangsorában a második helyen fog állni.

Hacsak fel nem ismerjük a megelőzés jelentőségét !

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

 

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
2./3 Függőségek és fóbiák PDF Nyomtatás E-mail

2./ A stressz kezelés néhány elméleti és gyakorlati kérdése

2./3 Függőségek és fóbiák

mire figyeljünk

egy értő beszélgetés, emberi szó, az értő hallgatás hatalma

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat kilencedik cikke.

 

A világ rohamos társadalmi-gazdasági változásának egyik melléktermékeként módosulnak a lelki betegségek és pszichés tünetek is. Vannak, amelyek mindennapossá válnak, mások újonnan jelennek meg.

 

Fóbiák

Fóbia alatt az irracionális és eltúlzott félelmet, szorongást értjük, mely különféle helyzetekkel, tárgyakkal vagy élőlényekkel lehet kapcsolatos.

A bezártságtól, a pókoktól, vagy a magasságtól való félelem már ősidők óta kíséri az embereket, van azonban néhány újonnan kialakult fóbia, mely az elmúlt néhány évtized terméke. Ilyen például a közlekedési fóbia mely egyre több ember mozgásterét korlátozza, odáig fajulva, hogy inkább ki sem mozdulnak a lakásból.  A repüléstől való félelem is nagyon sok embert érint, pedig statisztikák mutatják, hogy jóval kevesebb a repülő balesetek száma, mint a közúti baleseteké. Sokszor a repülés a munkakörrel együtt járó kötelezettség, és az ehhez fűződő fóbia súlyosan érinti az érintett szakmai előmenetelét. Vagy például a nagy bevásárlóközpontok labirintusában sokan élnek át hirtelen fellépő, nagyfokú szorongást, fizikai tüneteket, menekülési kényszert. Ezt nevezik agrofóbiának. Ezt az érzést magam is átéltem néhányszor, valamelyik nagyáruház polcai között kerengve, amikor egy idő után semmi más vágyam nem volt, csak kiszabadulni onnan. Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy hol a határ jogos félelem és fóbia között. Nincs pontos határ, de ha egy ilyen félelem az életminőségünket veszélyezteti, akkor nagy valószínűséggel kóros tünetről van szó.

Egyre több embert érint a társas helyzetben átélt erős szorongás Ez is a mai kor „ajándéka”, hiszen a fokozódó egzisztenciális versenyhelyzet olyan feladatok elé állítja a munkavállalókat, melyekre nincsenek felkészülve, mely idegen a személyiségüktől. Prezentációk, előadások megtartása, nagy súlyú szakmai értekezleteken való részvétel, csapatépítés mind a szociális fóbia kialakulásának jellemző alkalmai. Ilyen helyzetekben a fóbiás ember attól fél, hogy a másik ember vagy a nyilvánosság előtt kellemetlen vagy megalázó helyzetbe kerülhet. Szorongását tovább növeli, hogy épp szorongásos tünetei miatt érzi magát kellemetlenül: gyakori panasza a nyilvános szereplés közben, más emberek szeme láttára fellépő kézremegés, elpirulás, erős izzadás, hasmenés, hányinger.

Vannak olyan fóbiák is, amelyek a média közvetítésével válnak a mindennapok részévé. Ilyenek a természeti katasztrófáktól való rettegés. Úgy tűnik, mintha az elmúlt 100 évben a világ egyre veszélyesebbé vált volna, pedig csak az történt, hogy a hírközlés és a média rohamos fejlődésének köszönhetően, sokkal gyorsabban és sokkal messzebbről eljutnak hozzánk a hírek. Ha jobban belegondolunk a múlt század elején, mikor értesültek az emberek egy másik földrészen reggel történt katasztrófáról? Lehet, hogy soha, de az egészen biztos, hogy nem a déli hírekből.

A modern kor jelensége a haláltól, halottól, magánytól való rettegés elterjedése is. Gondoljunk csak bele, hogy hány olyan ősi kultúra van, ahol a halált természetes folyamatként élik meg az emberek, ami nagyban segít az életben maradottak lelki egyensúlyának helyreállásában. Emellett tapasztalhatjuk még, mint modern társadalmunk „vívmányait” az elköteleződéstől, a döntéshozataltól való irracionális félelem gyakoribbá válását is. Míg néhány évtizeddel ezelőttig a társas kapcsolatok természetes velejárója volt a házasság, manapság egyre többen választják az együttélést, amivel, természetesen nincs semmi baj és az együttélés is lehet hosszantartó és harmonikus, de valahol mégis az elköteleződéstől való félelem az igazi ok.

Egyik leggyakoribb fóbia a hipochondria, a betegségektől való félelem. Ez sokkal több embert érint, mint amennyi a hivatalosan nyilvántartott beteg létszám. Biztos vagyok benne, hogy majdnem mindenki környezetében akad egy-két olyan ember, akinek folyton valami betegsége van, amitől szenvedhet. Ez a fajta magatartás sokszor a figyelemfelhívás eszköze, hiszen a beteghez, mindenki sokkal kedvesebb és elnézőbb. Ha valaki másként nem tudja kivívni a figyelmet, sokszor tudattalanul fordul ehhez a megoldáshoz, ami később életformává válik. Különösen idős korban jelentkezik gyakran és valóban nagy terhet jelent a környezetre, mert folyamatos foglalkozást igényel a „pácienssel” de a baj sokkal inkább lelki, mint testi eredetű.

A betegségektől való állandó aggódás, összefügghet az egészségügyi ismeretterjesztés terjedésével, az internetes oldalak és fórumok torzító és sokszor hamis információival.

Az okos telefonok elterjedésével fellépő fóbia a telefon elvesztésére, lemerülésére, térerő problémára, internet kapcsolat megszakadására adott heves szorongásos reakció, melynek forrása az elszigetelődés, a segítségtől való elszakadás félelme.

A kényszerbetegségek

Ismerős az érzés, amikor egy nagy hatást gyakorló élmény, kép, vagy hang, még hosszan a szemünk előtt lebeg, vagy a fülünkbe cseng? Ilyen lehet egy szemünk láttára megtörtént baleset, vagy egy jó film, amit láttunk a moziban. Ez teljesen rendben van. Más a helyzet a kényszergondolatokkal. Ezek olyan irracionális, abszurd gondolatok, amelyek akaratunktól függetlenül, irányíthatatlanul térnek vissza, gúzsba kötve a gondolatot és beszűkítve az életteret.

A tisztasági, tisztálkodási, takarítási kényszerek indokául szolgálhatnak a TV-ből látható, erre irányuló és ezt támogató reklámok áradata.

Az egészséges étkezés kényszere sokszor az áruházak polcaihoz láncolja az ebben szenvedőt. Az összetevők, az adalékanyagok, a lejárati dátumok kényszeres kutatása irracionális mértéket ölthet.

Az ideális megjelenésre való túlzott törekvés a kényszeres diétázás, testkép zavarokokoz / anorexia, bulimia/, kényszeres – és túlzó mértékű - testedzés formájában jelentkezhet.

A vásárlási kényszert, - mint a feszültség oldásának átmenetileg eredményes módszerét, - már a múlt század elején leírták. Mértéke azonban a mai időkben összehasonlíthatatlanul nagyobb.

Függőségek:

A függőségek területén régen az alkohol és a gyógyszer, esetleg növényi alapú tudatmódosító szerek voltak a megszokottak. Mára a büntető szabályozás nem tud lépést tartani az egyre újabb szintetikus drogok megjelenésével. A tizenéves korosztály fokozottan veszélyeztetett, mivel számtalan lehetőség nyílik a „beetetésre” és vannak olyan szerek, amik már egyszeri használat után függőséget okoznak.

A számítógép- és internet függőség ma már jelentős társadalmi probléma. Különösen a felnövő generációt veszélyezteti ez is, hiszen ők ebbe születnek bele. Tudom, hogy a rohanó élet kevesebb időtöltést enged gyerekeinkkel, de ha az legalább tartalmas és élvezetes, akkor még mindig sokkal kívánatosabb lesz a gyerek számára, mint bármelyik számítógépes játék. Az odafigyelés, az együtt nevetés, az együtt szórakozás és játék öröme még mindig nagyobb vonzerő, mint bármi más. Ezen kívül, a nevelésnek is nagy szerep jut. Ha máshol nem is, de itt bizony be kell vetni a jó öreg tiltást és korlátozást, így nem is tud kialakulni igazi függőség.

Az egészségre törekvés furcsa módon, - épp a fent leírt kényszeres cselekedeteken keresztül, - szintén elérheti a függőség mértékét. Aki már nem lát túl az edzőterem falain, érdeklődésének fókuszában kizárólag testsúlya, változó testméretei, a változáshoz szükséges hormonkészítmények, fehérjék, vitaminok és táplálék kiegészítők állnak, az élet egyéb területein súlyos lemaradásokkal számolhat. Éppígy az egészséges étkezés és a tisztaság kényszere is komoly árat követel más területeken. Így ezekre a jelenségekre - egy mértéken túl, - mint betegségekre kell tekintenünk.

A társfüggőség elterjedőben lévő fogalom. Lényege nem a másik iránti szeretet és az erős ragaszkodás, hanem a függőség, a kiszolgáltatottság, a másik nélküli, önálló létezésre való képtelenség érzése.

A szexualitásba, vagy akár a munkába menekülés is lehet olyan mértékű, amely már egy megborult belső egyensúlyról árulkodik, és amely korlátozóan hat, és elakadást okoz az élet minden egyéb területén.

A fóbiák, kényszerbetegségek és függőségek legtöbbje gyógyítható, természetesen ez függ a betegség intenzitásától is. Ami biztos, hogy egyetlen esetben nem lehet segíteni, ha a páciens nem akarja. Ha nem hajlandó elismerni, hogy segítségre van szüksége és nem hajlandó igénybe venni azt. Minden más esetben számos megoldás lehetséges, a gyógyszeres kezeléstől a terápiáig. A legdurvább következménye ezeknek a betegségeknek, az öngyilkosság, amikor valaki már nem tud, vagy nem akar tovább élni az őt kínzó félelmekkel és kényszerképzetekkel. Ezekben az esetekben az életmentés a cél nem a gyógyítás. Ilyenkor segíthet, egy értő beszélgetés, ami inkább értő hallgatás, mely segít kihozni a kétségbeesett embert a végső elkeseredésből. Ezért van hatalmas felelősség azon a sok száz önkéntesen, akik megpróbálkoznak embertársaikon segíteni azzal, hogy lelki támaszt nyújtanak egy olyan pillanatban, amikor a lelki segélyt kérő azt gondolja, hogy egyedül maradt ezen a világon.

Szophoklész soraival búcsúzom:

„Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

Biztos vagyok benne, hogy valamit, mindenki tud tenni embertársaiért. A Telefonos Lelki Elsősegély szolgálat önkéntesei nap mint nap ezt teszik. Köszönet érte!

 

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

 

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
2./2 Elvesztette a biztonságát? Szeretné megérteni tetteit? Nem tudja, miért nyugtalan? PDF Nyomtatás E-mail

S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat - Szeged

2./ A stressz kezelés néhány elméleti és gyakorlati kérdése

2./2 Elvesztette a biztonságát? Szeretné megérteni tetteit? Nem tudja, miért nyugtalan?

a stressz társadalmi háttere: munkanélküliség, szegénység, kirekesztettség…

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat hetedik cikke.

Manapság szinte folyamatosan stresszhelyzetben van az ember. Bizonyítani kell az iskolában, a munkahelyen, meg kell felelni egy csomó elvárásnak: szülők, barátok, munkatársak férj, feleség, a környezet hatásairól nem is beszélve. A stressz nem csak a hangulatot befolyásolja, kihat az egész szervezetre. Stresszhelyzetben az agy a kémiai anyagok tömegét bocsátja ki, hogy a szervezet helyt tudjon állni. Mikor a stresszhelyzet megszűnik, a testben is visszaállnak az eredeti állapotok. Mindez nagy hatással van a szervezetre is. Vannak olyan tünetek, amelyek az állandó stressz hatására jelentkeznek ezekre érdemes odafigyelni, mert néha nem is vagyunk tudatában annak, hogy mi is okozza ezeket.

„Szívére vette...”, „Ezt már nem bírom lenyelni….”, „Kígyót melenget a keblén…”, „Méhének keserű gyümölcse…”, „Megfulladok ettől…”, „Kiütést kapok tőled…” – ismerős  kifejezések, de helyettesítsük csak be ezeket a szállóigéket a következő fogalmakkal: szívinfarktus, gyomor-és nyombélfekély, mellrák, belső nemi szervek megbetegedései, asztma, ekcéma! Német nyelvterületen van egy érdekes kifejezés arra, ha valakinek már nagyon elege van abból a helyzetből, amiben él: „tele van az orrom”./ Nálunk erre a hócipőt használják/ Biztos, hogy a gyakran fellépő felső légúti megbetegedésnek, náthának, krónikus arcüreggyulladásnak az oka kizárólag a járvány, vagy a hideg idő? Mitől válik az egyik ember sérülékenyebbé a másik kevésbé? Mi lehet az oka annak, hogy ha valaki nyugodt és kiegyensúlyozott élethelyzetben sosem beteg, hosszan tartó stressz hatására viszont egyik betegségből a másikba lép?

A stressz gyakori tünete a folyamatosan visszatérő hasfájás, vagy emésztési zavar, aminek persze számos más oka is lehet, de ha már minden egyebet kizártunk, a legvalószínűbb ok a stressz.

Egy másik gyakran félreismert tünet a kóros hízás, vagy fogyás. Nem ritka, hogy a stressz folyamatos éhségérzetet vagy épp ellenkezőleg étvágytalanságot okoz.

Gyakori tünet, hogy gyengül az immunrendszer és a szervezet fogékonyabbá válik a különböző betegségekre.

Még egy gyakori tünet, ami sokaknál jelentkezik, és sokszor nem ismerik fel még az orvosok sem az okát, a fejfájás.

Egyik legerősebb és legveszélyesebb tünet a depresszió, amelynek kezelése már sokkal komplexebb és szakszerű beavatkozást igényel.

Ahhoz, hogy segíthessünk magunkon, először is fel kell ismernünk ezeket a tüneteket és tisztában kell lennünk azzal, hogy stressz és stressz között is van különbség.

A stressz hasznos is lehet, hiszen mindenkinek szüksége van kihívásra és arra, hogy bizonyos helyzetekben a maximumot tudja kihozni magából. Ehhez segít hozzá sok esetben a stressz. Jótékony lehet a hatása például egy vizsga, vagy egy szereplés esetében.

A stressz azonban nagyon káros is tud lenni, ha állandósul, és oly módon elhatalmasodik rajtunk, hogy testi tüneteket is okoz.

Bár gyakran hallani, hogy a stressz korunk betegsége, biztos vagyok benne, hogy a stressz korábban is meghatározta az emberek életét. Gondoljunk csak az ősemberre, aki egész napokat kuksolt a fán, miközben a barlangi medve próbálta őt beilleszteni a vacsorai fogások közé, vagy a parasztokra, akik kénytelenek voltak lányaikat felkínálni uruknak az első éjszaka jogán.

„A stressz az élet sava borsa. E nélkül nem élnénk, csak vegetálnánk” mondja Selye professzor, de akkor miért káros a stressz? Miért okoz ennyi testi és lelki betegséget egyaránt?

Kutatások bizonyítják, hogy a stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás és a félelem. E kettő között az a különbség, hogy míg a félelemnek van tárgya, így beazonosítható és valamennyire kordában tartható, a szorongásnak nincs. A szorongás egy bizonytalan tárgy nélküli félelem, amely megbénítja gondolkodásunkat, szétzilálja emlékezetünket, megfeszíti testünket, ami mindenképpen egy szervezetre kártékony állapot.

Egy másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, ami agresszióhoz vezet. Hányszor tapasztalunk ilyet autóban ülve, vagy akár gyalogosként közlekedve, vagy csak sorban állva az üzletben. A legkisebb sérelem is hatalmas dühkitöréseket eredményezhet. Ebből látszik, hogy milyen alacsony a tűréshatárunk, ami megint csak a stresszhez vezethető vissza.

Összeszedtem néhányat a leggyakoribb stressz helyzetet okozó élethelyzetekből. Ezek közül néhánnyal részletesebben is foglalkozom:

börtönbüntetés

családtag megbetegedése

eladósodás

munkanélküliség

ellentétek a családon belül /após, anyós, szülő/

gyakori otthoni veszekedés

nyugdíjazás

ünnepek /karácsony, születésnap…/

kölcsön felvétel

válás vagy különélés a partnertől

kirekesztettség

nyaralás

terhesség

sérülés, betegség

új beosztás

változó kor

viták a munkahelyen

zavarok a nemi életben

szegénység

A társadalmi változásoknak, nem csak gazdasági, hanem pszichés és egészségbeli következményei is vannak. Az emberek elvesztik a biztonságot nyújtó tartós munkahelyeiket, megindul egy mozgás a biztosból a kiszámíthatatlan felé. A munkanélküliség következtében az anyagi helyzet romlik, életmódbeli változások következnek be. Jelentősek a pszichés következmények, függőségi állapotok jöhetnek létre, a társas kapcsolatok beszűkülhetnek, csökken a közéleti, politikai aktivitás

Statisztikai adatok támasztják alá, hogy világszinten, de különösen az Európai Unióban a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt. Tavaly 10.9%-os volt. A 25 évnél fiatalabb lakosok között pedig még rosszabb a helyzet, mert az Union belül 5.7 millió fiatalnak nem volt állása. Akiknek pedig van, azok szintén nem érzik jól magukat. Hogy miért? Az EU egészére kiterjedő közvélemény-kutatás szerint az elkeseredettek körében elsősorban a munkahelyi stressz a fő gond, és persze az, hogy ezt a problémát a munkáltató nem kezeli megfelelően.

A sztressz nem egyszerű betegség, hanem egy betegségsorozat elindítója lehet. Okozója, a rohanó életformánk, a határidők, áremelések, a tömeg a zaj. Szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyyamatosan változó körülményekhez. A következmény mindezek ellensúlyozására lehet függőség, alkoholizmus, dohányzás, drog, de szélsőséges esetben az öngyilkosság is.

A tehetetlenség érzése az az állapot, amikor az egyén úgy érzi, csak mások segíthetnek rajta, nem képes segítő kapcsolatokat mozgósítani. Csalódottnak, elhagyatottnak érzi magát. Ennek egyenes következménye lehet a depresszió.

Társadalmi méretekben gondolkodva megállapíthatjuk, hogy a stressz ellen a legjobb védelmet a CSALÁD nyújthatja. A legnagyobb ellensúlyt a társadalmi, gazdasági és egyéni megrázkódtatásokkal szemben a családok jelentik. Soha nem volt annyira szüksége az embereknek a szoros családi kapcsolatokra, mint manapság. Az ezredfordulón végzett kutatások kimutatják, hogy a családban, vagy jó házasságban élők ötször védettebbek az egészségromlással vagy a korai halálozással szemben, mint egyedül élő társaik.

Hogy mi a megoldás? Sajnos még nem született olyan megoldás, ami egycsapásra toleráns, felelősségteljes, segítőkész, szeretni tudó emberek csoportjává változtatná az emberiséget. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene erre törekednünk.

Íme néhány javaslat, amivel segíthetünk magunkon vagy embertársainkon a stresszhelyzetekben:

A mobiltelefonnak, internetnek köszönhetően ma már bármikor, bárhol, bárkit el lehet érni. Ám nem árt időnként megszabadulni a technika eme vívmányaitól.

Néhány perces meditáció- könnyen elsajátítható és sokat segít.

A családi együttléteknél ne legyen bekapcsolva a telefon.

Az e-mailek is ráérnek később - Hetente egy számítógép mentes nap, ami csak a családé és barátoké, vagy a hobbié.

Légzőgyakorlat, ami szintén gyorsan elsajátítható és nagyon hasznos. Plusz oxigént juttat a szervezetedbe, ezzel segítve a stresszoldást.

Az elfogadás hatalma- ha valaki el tudja fogadni a megváltoztathatatlant, máris tett egy lépést az új megoldás felé. Meg kell értenünk, hogy a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogy elterveztük. Választhatjuk a panaszkodást, a passzivitást, a haragot, vagy a siránkozást, de ez csak saját szenvedésünket erősíti. Amit hatalmunkban áll megváltoztatni, azok a reakcióink a történésekre.

Néha a rossz dolgok is mondani akarnak nekünk valamit, amit meg kell tanulnunk. A felszín alatt mindig ott lapul az a valami, ami miatt most rosszul érezzük magunkat. Ha azt a kérdést tesszük fel magunknak - bármi is történik velünk -,hogy „Mit kell tanulnom ebbő?l” mindjárt más színben látjuk a dolgokat. Egy állás elvesztése, egy új talán jobb állás ígérete. Egy baleset, lehet, hogy egy nagyobb szerencsétlenségtől óvott meg.

Persze vannak olyan napok, amikor nehéz mindezeket betartani, de akkor emlékeztessük magunkat, hogy holnap egy új nap, egy tiszta lap. Szóval elkezdhetjük előröl. Még szerencse, hogy nem kell tökéletesnek lennünk. A könyv lapjait mi írjuk, a fejezeteket az élet. A fejezetek hangulata mégis csak a benne rejlő lapokon múlik, nem igaz?

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 5
Idézet
„A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.”

Eleanor Roosevelt