Címlap Programok
Programok
2./ A stressz kezelés néhány elméleti és gyakorlati kérdése PDF Nyomtatás E-mail

2./ A stressz kezelés néhány elméleti és gyakorlati kérdése

2./1 Magányos? Fáj a szíve? Megbántották?

válás, szerelmi bánat, szeretet megvonás…

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat nyolcadik cikke.

Érdemes egy pillantást vetni egy Maslow nevű híres gondolkodó elméletére. Maslow piramisként ábrázolta az alapvető emberi szükségleteket oly módon, hogy hogyan épülnek egymásra az egyes szükségletek. Ez sokat segít annak megértésében, hogy amíg az egyik erőteljesebb élettani szükséglet nincs kielégítve, addig nem tudunk tovább lépni egy következőre.

 

Az önmegvalósítás szükséglete

——————————

Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismertség, státus)

————————————————–

Szociális szükségletek (összetartozás, szeretet)

————————————————————————

A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem)

———————————————————————————————-

Alapvető élettani szükségletek (éhség, szomjúság)

 

A legelemibb élettani szükséglet természetesen a létfenntartás, vagyis evés, ivás, fajfenntartás, légzés, alvás. Ezek nélkül nincs élet, tehát ezek kielégítése alapvető szükséglet és ösztön is egyben. Ezen a szinten még nem sokban különbözünk az állatvilágtól, mert ott ugyan ezek az erők motiválnak. Minden esetre társadalmi szinten nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az emberektől akkor várható el egy magasabb szintű közösségi, kulturális, szociálisan érzékeny gondolkodás, ha nem a mindennapi betevő falat megkeresésére fordítják az összes energiájukat.

 

A második legfontosabb szükséglet, rögtön a létfenntartás után a biztonság iránti szükséglet. Itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami jelen írásunk fő témája is. Mit is jelent a biztonság. Mivel társadalomban élünk és nem magányosan egy lakatlan szigeten, a biztonságot a körülöttünk lévő világ testesíti meg. A közvetlen és tágabb környezetünk. A közvetlen környezetünk a család, az otthon, a munkahely, barátok, kisebb közösségek ahová tartozunk, (klubok, körök, egyesületek…stb.) A tágabb környezetünk a falunk, városunk, országunk, vagyis a hazánk és végül, de nem utolsó sorban a földünk.

Ebből is látszik, milyen hatalmas jelentősége van, az ilyen látszólag magától értetődő és természetesnek tűnő dolgoknak, mint a CSALÁD és az OTTHON. Ha felfognánk ennek fontosságát, akkor nem lenne ennyi válás, ennyi szétszakadt és csonka család, ennyi lelkileg sérült felnőtt és gyerek. Minden emberi kapcsolat lényege, hogy nem terem magától.

Olyan, mint a növény, gondozni kell, különben meghal. Nem akarok hosszas fejtegetésbe ennek fontosságáról, mert az sokan sokféleképpen megtették már előttem is. Inkább arra kérek mindenkit, aki olvassa ezeket a sorokat, hogy álljon meg egy pillanatra és gondolkozzon el azon, hogy milyen emberi kapcsolatai vannak (szülő, gyerek, házastárs, barát, munkatárs,) és mit tett ezek ápolásáért! Ha tudatosulna bennünk, hogy mennyire fontos a létünkhöz az, hogy szeretve és elfogadva legyünk és mi is tudjunk szeretni és elfogadni, akkor talán elnézőbben és elfogadóbban viselkednénk magunkkal és embertársainkkal egyaránt. Kinevetnénk magunkat, hogy milyen kicsinyes dolgok miatt fogadtunk örök haragot, vagy bántunk meg másokat.

Vannak bűvös szavaink, amik segítenek nekünk abban, hogy közelebb kerüljünk a másikhoz, bármi is történt azelőtt. Ilyenek például a: NE HARAGUDJ! Miért olyan nehéz kimondani ezt a néhány szót, ha valóban így érezzük?? Vagy a KÖSZÖNÖM, ha valami olyat kaptunk, ami jól esett. Vagy a KÉRLEK, az utasítgatás helyett. Vagy a SZERETLEK! Ez a szó nem csupán a szerelmeseké. Mindenkié, aki szeretné biztosítani a másikat arról, hogy megbízhat benne, hogy számíthat rá, hogy mellette áll bármi is történik. Ezt jelenti, a SZERETLEK!

Ezzel elérkeztünk Maslow piramisának egy újabb fontos állomásához a szeretethez.

És most, tegye mindenki szívére a kezét és gondolkozzon el azon, hogy hány embertől kellene bocsánatot kérnie, hány embernek kellene köszönetet mondania, és hány embernek kellene elmondania, hogy „szeretlek”. Van egy jó és egy rossz hírem! Kezdem a rosszal. Akinek nincs senki a listáján az valószínűleg nagyon magányos és ráadásul ezért még másokat sem hibáztathat, mert a hibát magában kell keresnie. Valószínűleg nem öntözgette és ápolgatta eléggé az emberi kapcsolatait, ezért elszáradtak. A jó hírem az, hogy a gyökerük még él. Szóval egy kis víz és szeretet és máris új hajtások jelennek meg. De hogyan kezdjünk hozzá? Ezer módja van és csak elkezdeni nehéz. Legelőször felvenni a telefont, vagy levelet, e-mailt írni tényleg nem könnyű. lehet, hogy nem is jön válasz rögtön, de egy másik fontos dolog, ne adjuk fel!

Sok szülő elkeseredett harcot folytat a gyerekével a rendetlenség, tanulás, öltözködés vagy szórakozás miatt ahelyett, hogy magához ölelné, és azt mondaná: -„Szeretlek, bízom benned, hogy megcsinálod a legjobb tudásod szerint”.

Vagy például a házastársak, akik szintén harcban állnak egymással mindenféle mondvacsinált vagy valós probléma miatt, ahelyett, hogy őszintén elmondanák félelmeiket, aggodalmaikat, vagy megbántottságukat. Tudom, nehéz őszintének lenni, mert ezzel az ember egyben ki is szolgáltatja magát a másiknak. Igen, ez valóban így van, de kockázat nélkül nincs nyereség. Muszáj bevállalni a kockázatot, hogy igazi, mély emberi kapcsolatokat lehessen építeni.

Az elmagányosodás, ami rengeteg lelki probléma okozója, kezd társadalmi méreteket ölteni és fenyegeti a biztonsági zónánkat, ami Maslow piramisán is láthatjuk mennyire fontos. Nézzünk csak be egy étterembe, ahová szerencsére, még járnak családok, bár már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, és mit látunk? A család ül az asztal körül, várják az ebédet és mindenki lefelé néz. A telefonjára. A gyerekek játszanak, apa dolgozik, valami e-mailt néz, anya, csak netezik, mivel mindenki el van foglalva. De hasonló a kép, ha benézünk egy átlagos otthonba. A gyerek ül a számítógép előtt, apa tévét néz, anya, természetesen valami házimunkával van elfoglalva (az ’egyenjogúság’ nevében). Néha napokig nem szólnak egymáshoz.

Mi a megoldás? Szerintem valahol legbelül mindenki tudja! Kikapcsolni a TV-t és a számítógépet, letenni a telefont, beszélgetést kezdeményezni (nem is olyan nehéz, ha valóban érdekel, hogy mi van a másikkal) vagy elővenni egy társasjátékot, kártyát, sakkot, vagy memorit, bármit, amit többen kell együtt csinálni és CSINÁLNI. Mert amíg csak gondolkozunk és beszélünk róla, addig semmi sem fog történni. Meglepni a férjet egy üveg sörrel a focimeccshez, vagy a feleséget egy szál virággal a vacsora mellé, vagy bármi megfelelő, ami kicsit kizökkent a hétköznapok monotonságából vagy segít visszahozni egy elveszettnek hitt kapcsolatot. De ezzel a módszerrel lehet új kapcsolatokat is építeni, egy a lényeg nem ússzuk meg azt, hogy időt, energiát, szeretetet és törődést áldozzunk rá.

És végül még egy nagyon fontos dolog. Csak annyit fogunk visszakapni, amennyit mi is adunk magunkból. Ha valaki úgy érzi, hogy az egész világ összeesküdött ellene, senki sem szereti, hogy mindenki elhagyta, akkor itt az idő, hogy elkezdjen figyelni másokra. ADNI, ADNI és még egyszer ADNI!

Szeretetet, figyelmet, gondoskodást, bizalmat, jókedvet. Ezek azok a dolgok, amiből minél többet adunk, annál több marad nekünk is.

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
1./6 A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság: PDF Nyomtatás E-mail

1./ A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság:

1./6 Az öngyilkosságról II. rész

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat hatodik. cikke.

Másodlagos megelőzésként már az írásból is felfigyelhetünk hozzátartozóink, szeretteink pszichés változásaira és ezek alapján egy-egy célzott beszélgetés időbeli segítséget adhat. A depresszióban szenvedő betegek kézírásának vizsgálatakor az elhelyezési sajátosságokat vizsgáljuk: A szöveg elhelyezkedése a lapon a felső margóhoz és lapszélhez tolódik. A lapszél és szöveg kezdete között alig van üres rész. Bal oldalon margó alig van, vagy beírt sorirányok süllyedők, és az aláírás ekkor a baloldalra kerül (önelhagyás, kilátástalanság az íráskép általában zsúfoltságot mutat, a sortávolságok a betűmérethez nagyok (távolságtartás, önpusztítás jelei, beilleszkedés hiánya), a vonalvezetés egyhangú, érzelemnélküli, ritmustalan, nincs dinamikája az írásnak, az írás sebessége lassú, a szorongás és feszültség jelei a kötöttségben, vagy a közepesen kötött írásban követhető nyomon.

A betegség hajlamosít az önelhagyásra, a felelősségtől való félelemre. A depressziós kizárja magát pszichikai értelemben de nem akar egyedül lenni. Gyakori az öngyilkossági kísérlet, és az írásokon többféle szomatikus jegy is található.

Az öngyilkosságot elkövetők illetve megkísérlők írása nagy részben magán hordozza a depresszió, a skizofrénia jeleit, tüneteit. Az öngyilkosságot elkövetők illetve azoknál akiknél a szándék megfogalmazódott kézírásukban az önelhagyásra utaló jelekkel találkozunk. Nem használja a megtanult, előírt, megszokott aláírás elhelyezési formát, mint aki ellentmond a szokásos természetes folyamatoknak. Ellenkezőleg használ, ír dolgokat: az aláírást a szöveg illetve a papírlap baloldalán helyezi el, a hagyományos írásmóddal szemben az írásminták mintegy 80%-nál (az írás balról jobbra halad, az időszimbolika figyelembevételével, a múltból a jövő felé haladunk), és így az aláírás balra helyezése visszavágyást jelent a múltba, ahol az egyénnek bizonyára biztonságban volt része. Ez a visszavágyás, a kilépés vágya a jelenből a múltba, kilépés az életből az ismeretlenbe, a nem létbe.

Az írás vezetésénél gyakran felbomlik a vonal folyamatossága, megszakad, szétesővé válik az íráskép. A sorokon belül a szavak váltakozó irányúak. Feltűnő a kötöttség hiánya. A betűk vertikális és horizontális iránya is változó, magasság-mélység átmenet nélkül, szabálytalanul változik.

A betűk méreteinél is szélsőséges változásokat találunk. Ritkán hagy felső és baloldali margót, felhasználja az egész felületet, egy helyben toporog, egy irányba mozog, feszültséggel teli az írás.

Az elkövetési illetve a végrehajtási módszer milyensége megtalálható az írásképben is (pl. egy agresszívebb italozó egyén agresszivitása az írásképben fellelhető) merev vonalvezetés, sok szögképződés, erős nyomatékú többletvonalat is eredményez, áthúz, betűket átír, satíroz, magával szemben is az agresszív elkövetést választja.

Azoknál, akik a gyógyszeres megoldást választották, kisebb fokú az agresszió mértéke, ezt tükrözi az íráskép. Felbomló, de kicsit lágyabb a vonalvezetés, azonban nem mentes a feszültségtől. Az önelhagyást mutató írások, ahol a nagyobb mennyiségű gyógyszer beszedése, ijesztgetés vagy az önmagára való felhívás, felfigyelés szándéka miatt történt, ott kevesebb elváltozást találunk az írást készítő személy korábbi írásai és búcsúlevele között. A depresszió jelei azonban megtalálhatók, lehangoltság, monoton, folyamatos, de ritmustalan, szabálytalan íráskép formájában.

Az öngyilkosság megelőzés világnapjára való emlékezés felhívja a figyelmet arra, hogy törődjünk többet embertársainkkal, vegyük észre az öngyilkosság kockázatát, és előzzük meg az élet kioltását, mielőtt még késő lenne. Ezzel nem csak az élet védelmét támogatjuk, hanem az öngyilkosság elkövetése utáni hozzátartozói bűntudat, lelkiismeret furdalás nehézségével való megküzdést is.

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
1./5 A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság: PDF Nyomtatás E-mail

1./ A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság:

1./5 Megfordult a fejében, hogy véget kellene vetni…?

„Lenni vagy nem lenni” – Az öngyilkosságról I. rész

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként, cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat ötödik cikke.

Az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapját minden év szeptember 10-én tartják az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére a WHO közreműködésével 2003 óta. Bár javult a helyzet, Magyarország még mindig “előkelő” helyen áll az öngyilkosságok gyakoriságát mutató listán.

A WHO becslése szerint évente egymillió ember követ el befejezett öngyilkosságot, ami minden 40. másodpercben egy öngyilkosságban elvesztett életet jelent. Magyarországon minden nap kb. 6 ember követ el befejezett öngyilkosságot. Az erőszakos cselekmény miatt bekövetkező halálokoknak több mint a fele öngyilkosság, azaz több mint az összes háborúban és emberölés miatt bekövetkező elhalálozás!

Az öngyilkosság társadalmi, vallási megítélése egyes területeken valahol dicsőség, máshol szégyen. Pl. vértanúság a kereszténységben, vagy a japán kultúrában a kamikázé – amikor hőssé válik az öngyilkossági magatartás. De bűn az, ha direkt módon vet véget valaki önkezével az életének! Pl. a kereszténységben, nem temette el régebben a pap az ilyen embert, a falu / város népe megbélyegezte és még ma is tabu kérdés.

Az erkölcstan különbséget tesz direkt és indirekt öngyilkosság között. Direkt öngyilkosságról beszélünk, ha a saját élet kioltására irányuló tettel, vagy mulasztásnak egyenes következménye a halál.

Az indirekt mód legjellemzőbb formája az, hogy életveszélynek teszi ki magát az ember. A teológia, pontosabban a morálteológia feladata az öngyilkosság és a bűn viszonyának kidomborítása. Az élet veszélyének fölismerése új horizontot és feladatot nyit meg nekünk. Az etika joga, feladata, a létért való küzdelem, a jövőbe vetett remény, feltéve, hogy mindvégig tudatában marad a halálnak. Hiszen a halál az élet természetes része.

Döntő jelentőségű a keresztény és ugyanakkor a pszichológiailag érett ember felelőssége, az az erkölcsi igyekezet és erőfeszítés, amikor azt mondjuk: hogy elfogadja magát embernek úgy, ahogy van, vagyis: „Szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat” (V. parancsolat)

A keresztény egyház katekizmusa és a pozitív gondolkodás három erényt különböztet meg. A hitet, a reményt és a szeretet. Az öngyilkos elveszíti hitét. Elveszíti a hit hitét, a szeretetbe vetett hitét és a reménybe vetett hitét.

Ez az alapvető magatartás, a feltétel nélküli elfogadás hiányzik az öngyilkosnak. Ha meg is volt, a kudarcok miatt szembefordult a hit szerzőjével. A személy tettében megjelenik az alapvető hitelemek tagadása. Az élet által kijelölt horizont számára értelmetlenné válik. Elsősorban nem meghalni akar, hanem csak másképp élni.

A tényleges öngyilkosságot mindig megelőzi lélektanilag valamilyen krízis, kudarc, mentális zavar vagy pszichiátriai kórkép, többek között a depresszió, és vagy valamilyen függőség (alkohol, társ, drog, játék, munkamánia – ez a kiégés következményeként) és az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, fantáziák, és közvetlenül az elkövetés előtti „segélykiáltás”.

A cikk folytatását, amely az öngyilkosságot a grafológia szemszögéből vizsgálja, hamarosan olvashatják.

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
3, A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság. Elvesztett valakit? PDF Nyomtatás E-mail

1./ A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság:

1./2 Elvesztett valakit?

• A Gyász III. rész

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP-6.1.2-11/1 Egészségre

nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás nyerteseként,

cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került

embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat negyedik cikke.

A gyász megjelenési formái elsősorban a kulturális környezettől, a hagyományoktól

függenek.

Hogyan gyászolnak más kultúrákban?

A gyász során vannak népek, amelyek böjtölnek, vannak, akik viszont lakomákkal

emlékeznek.

A caiapó indiánok például, a gyász ideje alatt nem vágják szakállukat és hajukat. A

szokás Európában sem ismeretlen: így tettek Lisszabon lakói is, amikor 1521-ben I.

Manuel király meghalt.

Vannak, akik siratják halottaikat, vannak, akik jajveszékelnek, és vannak olyanok is,

akik énekelnek és táncolnak, mint például a kaingagok és a bororók Brazíliában, vagy

hallgatnak, mint például a kínaiak Mao Ce Tung halálakor, amikor is Pekingben

háromperces néma gyászt rendeltek el.

Hova jut a lélek?

Az, hogy mi történik a halál után a testtel, az nem rejtély, ám hogy mi történik a

lélekkel, erre nézve minden kultúrának más elképzelése van. A halotti rítusok és a halállal

kapcsolatos hiedelmek alapja, az élet halál utáni folytatásának hite.

A kereszténység és az iszlám azt hirdeti, hogy a halál után a lélek a pokolba vagy a

mennyországba kerül. Ezzel szemben a lélekvándorlást hirdető vallások szerint - ilyen

például a hinduizmus vagy a buddhizmus – A lélekvándorlásban hívők szerint új testben

éled újjá az, aki meghalt.

Több kultúra van, ahol a halottakat ellátják tárgyakkal, mert azok segítik őket a

haláluk után. A görögök például pénzt raknak halottaik szemére, mert a hiedelmeik

szerint a lelküket Charon révész vitte át a Styx folyón az alvilágba, pénzért.

Egyes kultúrákban azt vallják, a lélek nem távozik azonnal, ezért arról addig is

gondoskodni kell. Az oroszoknál szokás volt a halált követő kilencedik napig minden nap

kenyeret, sót és vodkát kihelyezni az ablakpárkányra. Hiedelmeik szerint csak a 40.

napon távozik valóban a halott lelke, ezt nagy lakoma követi. Európa több részén, a gyász

idején szokás volt megállítani az órákat és eltakarni a tükröket.

India egyes területein és a Fidzsi-szigeteken a halottat egy külön erre a célra vágott

nyíláson át vitték ki a házból, kunyhóból, és a lyukat utána újra befedték, hogy ezzel

akadályozzák meg a lelkek visszajárását.

A halottak birodalmába egy, folyón keresztül húzott kötéllel segítették át elhunytakat

a panamai cuna indiánok. A kötél a halottasháztól indult. A legközelebbi folyón

közlekedő kenus dolga volt a kötelet elvágni. Úgy hitték, a halott így nem talál vissza és

biztosan nem lesz szellemjárás.

A Dél-Borneóban élő ingadju-dayakiak kétszer rendeznek temetést, mivel az ő

hiedelmeik szerint a lélek még egy évig biztosan velük van. A kameruni bamilekek

azonban nem temetik a házuk közelébe azokat, akik öngyilkosság, italozás, boszorkányság

vagy netán villámlás áldozati lettek, mert fertőzőnek tekintik a halálukat. Aki

"természetes" módon halt meg, az a család körében maradhat.

Számos kultúrában, a mennyországba vezető út nem zökkenőmentes: az iszlámban

például Szirát hajszálnál vékonyabb és kardpengénél élesebb hídján kell átkelni, amely a

pokol tüzei felett ível. A boldogok országába csak a hídon átkelve lehet eljutni.

A magyar népi hagyományban a halál beálltakor, általában az első tennivaló volt az

ablak kinyitása, amelyet sok helyen még a közelmúltban is úgy magyaráztak, hogy a

távozó léleknek szabad útja legyen.

Melyik a gyász színe az egyes kultúrákban?

Manapság a legtöbb keresztény országban a sötétség, a szomorúság, a gyász színe a

fekete, míg a fehér a fényt, a világosságot, a nappalt, a reményt, a tisztaságot, az

ártatlanságot jelképezi, azaz pozitív jelentéstartalmakkal bír. Ezzel szemben Kínában,

Japánban, India egyes részein és több afrikai törzsnél is a fehér a gyász színe.

De Európában sem volt ez mindig így: ismert például, hogy Spárta asszonyai, vagy a

középkorig a francia, angol és spanyol özvegyek is fehérben gyászoltak. Gyerekeket még

ma is gyakran temetnek fehér koporsóba.

Egyes elméletek szerint az, hogy a kereszténységben a negatív jelentéstartalommal

bíró szín a fekete lett, azzal magyarázható, hogy a vallás kialakulásakor, az ősi zsidók

számára az éj a bizonytalanságot, a ragadozók lehetséges támadását, a félelmet jelentette.

Ugyanakkor nappal, fényben már nem voltak kiszolgáltatva annyira a környezetüknek.

Velük szemben egyes afrikai törzseknél a világosság az égető, elviselhetetlen napsütést

jelenti, míg az éjszaka enyhet, kellemesebb időt hoz. Így körükben a feketéhez, az éjhez

kapcsolódnak pozitív jelentéstartalmú fogalmak.

A Déli-tenger szigetein élők között akadnak, akik gyászukat fekete-fehér csíkos, a

bánatot és a reményt jelképező ruhákkal fejezik ki.

Egyiptomban és Burmában a sárga számít gyász színnek. Etiópiában a föld színe, a

szürkés barna, míg Szíriában, Iránban vagy Örményországban az eget, a mennyországot

jelképező kék a gyász szín. Dél-Afrikában pirossal gyászolnak, India egyes részein

barnával.

Thaiföldön a nők lilában gyászolják meg elhunyt férjüket. Európában a keresztény

uralkodók is gyakran öltöttek lilát szeretteik elhunytakor. Ma a katolikus püspökök,

prelátusok viselnek lila reverendát. A papok miseruhája adventkor és nagyböjt idején lila.

A zsidók hite szerint, amikor a test meghal, a lélek visszatér a teremtőhöz.

Hagyomány, hogy amikor valakinek a halálhírét meghallják, megszaggatják a ruhájukat.

Az ortodox embereknél gyakorlat, hogy ilyenkor az öltönyük hajtókáján ejtenek egy

vágást, bal oldalt, a szív fölött, míg a nem ortodoxok a nyakkendőjüket vágják el. A halott

otthonában letakarják a tükröket. A temetést a lehető legrövidebb időn belül megtartják,

tehát általában már a halál beálltának napján vagy legfeljebb másnap. Temetést

szombaton nem lehet tartani.

A hindu gyászszertartások elmélete és gyakorlata vidékenként eltérő és függ az

elhunyt személy társadalmi státuszától is. Ami azonban általában közös bennük, hogy a

szertartások négy fő szakaszra oszthatók. Az első szakaszt a halálos ágynál végzett rítusok

jelentik, a másodikat a holttesttől való búcsúvétel, a harmadikat azok a szertartások,

melyek segítenek a holt lelkeknek átkelni az ősök birodalmába, negyediket pedig azok a

rítusok, melyeket az ősök tiszteletére mutatnak be. A holttesteket elhamvasztják.

Közvetlenül a halál után a testet fejjel déli irányban a padlóra fektetik. Egy olajlámpát

helyeznek el a test közelében, mely aztán három napig folyamatosan ég. A holttestet tiszta

vízben megfürdetik, és új ruhákba öltöztetik. Ha a halott férfi volt vagy özvegy nő, akkor

fehér ruhát adnak rá, ha viszont férjezett nő volt, akinek még él a férje, esetleg hajadon

lány, akkor pirosat vagy sárgát.

Az iszlám vallásúak koporsót nem használnak és elvetik a holttest bármiféle

konzerválásának vagy elhamvasztásának lehetőségét is. Halottaikat szentelt vízzel

lemossák, kitörlik az orrát, megtisztítják a fogait, megtörlik, illatosítják, majd egyszerű,

fehér vászonlepedőbe csavarják. A temetést lehetőleg egy napon belül megtartják. A

temetőben jobb oldalukra, arccal Mekka, az iszlám szent helye felé fordítva a földre

fektetik a halottat. A gyászbeszéd után a nők és a gyerekek ezután elhagyják a temetőt, a

férfiak pedig elföldelik a holttestet.

Mint látható a gyász megjelenése a különböző kultúrákban más és más, de mind egy és

ugyanazon érzést próbálja kifejezni, az elveszítés fájdalmát. Mondják, az idő a legjobb

orvos, mindent meggyógyít. A legtöbb esetben ez így is van. Vannak, akiknek rövidebb,

vannak, akiknek hosszabb időre van szükségük. Egy azonban egészen biztos. Nekünk

magunknak kell döntenünk, hogy hogyan tovább!

szakirodalom: National Geographic; regi.sofar.hu; vilagutazo.hu; borsa.hu

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
2, A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság. Elvesztett valakit? PDF Nyomtatás E-mail

1./ A lelkünk rejtett titkai, fájdalom, gyász, öngyilkosság

1./2 Elvesztett valakit?

• A Gyász II. rész

A Szegedi S.O.S. Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálat a TÁMOP

nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázati kiírás

cikksorozatot indított a lelki egészség megőrzése témakörben.

Célunk, a tájékoztatás és felhívás mellett segítséget nyújtani a krízisbe került

embereknek, hogy képesek legyenek a krízishelyzetek kezelésére, feloldására.

Jelen írásunk a sorozat harmadik

A gyász

majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,

A cikk előző részében a gyászfeldolgozás csoportban zajló tevékenységéről

olvashattunk. Ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy a csoportmunka során milyen érzések

kerülnek felszínre, és foglalkozunk ezeknek az érzéseknek a feloldásával.

Íme, néhány példa milyen alapvető érzések jelen

• bizonytalanságérzés

szakadt, hogy birkózok meg most már egyed

feladatokkal?

• magány, bezárkózás:

senkit a gondjaimmal, nekem kell ezt

megoldanom… - ugyanakkor a környezet sem

tud mit kezdeni a gyászoló

inkább kerüli a bes

látogatást. Így egyedül

egészségér t”

 

„Édes barátaim, olyan ez éppen,

mint az az ember ottan a mesében.

Az élet egyszer csak őrája gondolt,

mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,

s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”

Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,

mint önmagának dermedt-néma szobra.

Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.”

jelenhetnek meg a foglalkozások alatt

bizonytalanságérzés: ami a megváltozott családi helyzetből fakad: minden rám

rkózok egyedül a

agány, nem akarok terhelni

lelkiállapotával és

beszélgetést, találkozást,

gy marad a gyászoló.

• befelé fordulás a le

életemnek, hiszen a szeretett személy már többé nem lehet velem

• elveszettség érzése:

találom a kiutakat és a

eltévedek…

• szomorúság: minden értelmét vesztette,

sem lesz a régi

• félelem, szorongás

folytassam, merre induljak, túl sok az ismeretlen

képes vagyok megtenni

A gyásszal kapcsolatos érzések feloldásában segít

Az álom

Az álom a gyászmunka

felismerjük azokat az érzéseket, amelyeket a tudatunk elfojt.

hárítjuk. Nem akarunk tudomásul venni

Az álmaink azt mutatják meg nekünk, hogy problémánk van a veszteséggel, illetve azt

hogy azzal a személlyel van problémánk, akit elveszítettünk.

esetben azzal a személlyel fogla

elveszített személlyel kapcsolatos régebbi, meg nem oldott

fájdalom, amiért a szeretett személy

Nem ezt ígérted! - Miért hagytál itt?

nélküled? - Hogyan éljek nélküled tovább?

semmit” - tarja a közmondás.

vádaskodunk, amiért a szeretett

Mindent, ami jó, ami pozitív, ami kellemes, az eltávozottnak

mindent, ami rossz, ami hiba, ami bűntudatot kelt, azt magunkra

része arról panaszkodik, hogy nem tud az eltávozottal álmodni, másokn

hogy álmodnak kedves halottjukkal, de nem értik az üzeneteit.

egészségér t”

efelé lelki fájdalom miatt: talán már nincs is egyedül értelme az

velem….

: nem boldogulok egyedül, nem

megoldásokat, félek, hogy

már semmi

élelem, szorongás: mi lesz ezután, hogyan

ismeretlen,

megtenni?…

segít:

egyik hatékony és fontos része, mert abban segít, hogy

Mivel a gyászmunka nehéz,

fájdalmas emlékeket, gondolatokat, érzéseket.

A gyászálmok

foglalkoznak, akit elveszítettünk. Álmainkban megjelennek az

konfliktusok.

becsapott, itt hagyott egyedül.

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.”

(Kosztolányi Dezső

- Hogy tehetted ezt velem?

– zokogjuk fájdalmunkban. „

Ezért van súlyos bűntudatunk, amikor fájdalmunkban

személy magunkra hagyott minket.

vesszük.

alán ….

azt,

ezért a legtöbb

Megjelenik a

Dezső: Halotti Beszéd)

- Mivé legyek

Halottról jót vagy

tulajdonítunk,

A gyászolók egy

másoknak az okoz gondot,

Az elhunythoz fűződő érzelmi reakciók:

• bűntudat: azok az önvádló gondolatok, amik arra irányulnak, hogy ha ezt, vagy azt

a dolgot még megtettem volna, akkor nem halt volna meg, stb.

• idealizálás: amit a szólás is mond: „Halottról jót vagy semmit”. Túlzottan csak a

szép dolgok jönnek elő az emlékekben, és a gyászoló, inkább még önmagában is

mentegeti, elfedi az elhunyt társáról a kevésbé jó tulajdonságokat, ezzel a kötődést

még erősebbé teszi.

• azonosulás az elhunyttal: az elveszített személy gondolataival, véleményeivel,

érzéseivel azonosul, vagyis azzal, hogy átveszi gondolatait, azt a látszatot kelti

magában, hogy tovább el vele.

• ki nem mondott érzések: sokszor a szenvedés, a betegség nagyon nagy terhet

követel a hozzátartozótól és már bele is fárad, úgy fizikailag, mint lelkileg a

szenvedés láttán, amit önmaga előtt is próbál leplezni, bármennyire is szereti

társát, szüleit, testvéreit és ezt az érzést a halál után nem tudja megbocsátani

önmagának sem.

A gyász feldolgozásának fokozatos lépései:

• a gyásszal együtt járó természetes érzések, gondolatok normalitásának

megerősítése.

• az érzelmek kifejezésének támogatása.

• a haláleset miatt megszakadt kapcsolat áttekintése, mintegy már kívülről nézve.

• az elhunythoz fűződő új viszony kialakításának elősegítése, illetve átértékelése.

• új szerepek, élethelyzetek kialakítása.

• az élet újjászervezése, támogatással.

Milyen változások figyelhetők meg azokon, akik végigjárták a gyász feldolgozásának

sokszor fájdalmas útját:

• önállósodás, új célok, feladatok megtalálása

• nyíltan tudtak már beszélni a magányról, a veszteségről, saját életérzésről

• tudtak egymás nehézségein is segíteni, beszélgetni, megérteni, vagyis a szociális

érdeklődés kinyílt környezetük felé és ezáltal nem csak a maguk zárt világába

burkolóztak.

• az önsegítő csoportból kapcsolatok, ismeretségek is szövődtek

• külső megnyilvánulási változások is bekövetkeztek: a legtöbb esetben elmaradt a

fekete ruha viselése, megjelent a mosoly

A halálhoz való viszony ilyen is lehet:

„Egy szép reggelre gondolok,

és mosolygok és meghalok.

Kék lesz az ég, ragyog a nap;

megyek magas fenyők alatt;

kezemet fogja holt apám,

s megszólal egy rigó a fán.

Azt mondja majd az a rigó,

hogy élni szép, hogy élni jó,

de halni szebb, de halni jobb,

s én mosolygok és meghalok.”

(Erdélyi József: Reggel)

A cikk folytatása, a gyász megjelenési formáit mutatja be.

szakértők– Molnár Erzsébet, Várkonyi László

S.O.S. Telefonos Lelkisegély Alapítvány

6726 Szeged, Székely sor 21.

Telefon: 116-123

http://www.lelkisegely-szeged.hu/

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 5
Idézet
„A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.”

Eleanor Roosevelt